Rólunk

Kacsó Eszter vagyok, Érden élek kis családommal és megannyi házi kedvencemmel. Meglátni és meg szeretni szokták mondani.

Egyik nap gyermekeim nagymamája, azzal a hírrel fogadott, hogy szeretett kutyájának elvesztése miatt, új kutya kerül a családba, egy Yorkshire terrier személyében.
Mosolyogtam, hiszen imádom a kutyákat, mondtam egy kis öleb, kíváncsian vártuk érkezését. Megérkezett Tücsi, egy extra mini yorki fiú, szerelem első látásra, elvarázsolt a kis aprócska, alig 45dkg-s kiskutya.

Innen a nagy szerelem a Yorkik iránt, fejembe vettem, hogy márpedig nekem is lesz egy ilyen kis vakarcsom. Kertes házban lakunk, gyerekek is nyúztak, anya kutya kell, kell bizony, most is a lábamon fekszik és jóízűen szunyókál az én Yorkim. Maya egy hosszú és kellemes kennel látogatás eredménye ként került hozzánk. Kennelről kennelre jártam az országot, hogy azt a kiskutyát találjam, meg aki a nekem legmegfelelőbb.

El kell áruljak valamit, a Yorkinak 1001 arca van, lehet picurka, lehet nagyobbacska, lehet sovány vagy éppen dús bundájú, fényes szőrű kiállítási kutya, de a természete, terrier, és ez megfogja szinte minden ember szívét, aki egyszer kezébe vesz egy pici yorki babát.
Maya Székesfehérvárról való a Funny Fairy yorkshire terrier kennelből. Megláttam a hirdetést, és mondtam a férjemnek, nekem ez a kutya kell! Duci volt, és olyan dús bundában, hogy én ilyet még nem láttam. Nem sok kellett, másnap már utaztunk is le és megbűvölt Maya és a két testvérkéje egyaránt, nehéz volt a választás, de mindenképpen kislány kutyát akartunk és nem minit, hanem normálméretűt. Terveim voltak a leánnyal, ha nem is kiállítási, de tenyésztési mindenképpen, ezért köszönet a Funny Fairy Kennel Tulajdonosának Osvaldné Végh Ildikónak, ezért a csodálatos kis kutyáért, aki nem is annyira kicsi, de annál gyönyörűbb és fantasztikus egyéniség.

Maya és az ő reszkető kis teste adta az ötletet, hogy varjak neki, megvarrtam az elsőt kutyaruhát, aztán még egyet, és onnan nem volt vissza út, aztán varrtam kutyafekhelyet, jól sikerültek, hát beruháztunk, varrógépet, anyagokért jártam, fantáziámat latba vetve, készültek el a prototípusok, elkezdem hirdeti és úgy látszik másnak is tetszik, mind árban mind fazonban amit én kreálok. Mindig megpróbálok, hordható, de csinos kis kutyaruhákat készíteni, olyan fazonban olyan anyaggal, ami nem puszta hóbort, hanem tényleg arra való, hogy a kutyusok, ne fázzanak, vagy éppen ne ázzanak.

Az kutyafekhelyek ötlete azért is született meg, mert nem találtam sehol olyat, amit Mayának és kis barátnőjének Mazsi cicának szívesen megvettem volna.
Köszönöm, hogy benéztél az oldalamra, és elolvastad nem is annyira-rövidre sikerült kis történetemet, néz be hozzám máskor is, garantálom, nálam mindig valami újat fogsz látni.

Little Cherry